Figyelem!!!
Úgy érzem, tartozunk magunknak annyival, hogy szembenézzünk néhány fájó dologgal.
Minden kedves látogatót biztosítok arról, hogy az oldal nem azért született, hogy széthúzást gerjesszen vagy ellentéteket generáljon. Sőt, olyan egységre van szükség, amelyben közösen tudunk olyan döntést meghozni, ami a jövőnk sikerének záloga.
Bízom benne, hogy mindenki érezni fogja a pozitív jövőképet és látja ennek a szándékát. Ezért érdemes megvizsgálnunk azt az élethelyzetet, amiben a Himnusz született és kérem gondoljuk végig, hogy jó-e azt az irányt követni. Szeretném elérni, hogy a korábbi nehéz és hányattatott sorsunkon felül emelkedjünk.
Hozzuk meg a döntést, amely belülről fakad és felülről vezetett!
Az oldal megalkotásával az volt a célom, hogy előre mutató, inspiráló, pozitív jövőképünk legyen. Isten engem úgy segéljen!
Új himnuszt?!
Micsoda szentségtörés!
Vagy mégsem?
Gondoljunk csak bele! A Himnuszt életünk minden jelentős állomásánál és eseményénél elénekeljük. Legyen szó esküvőről, évkezdésről, bármilyen jelentős eseményről. Ezek az események érzelmekkel gazdagon átitatottak. Nem kell hozzá különösebb pszichológiai ismeret ahhoz, hogy elgondolkodjunk arról, milyen lelki beállítódást kölcsönöz ez a szöveg és dallamvilág számunkra a jövőnkre nézve…
A Te életedbe erőt, bátorságot, dinamikát, vidámságot és pozitív jövőképet visz a himnuszunk?
Az elmúlt 120 évben vissza-visszatérő kérdés, hogy kell-e nekünk magyaroknak Új Himnusz, ami van az jó-e, meg úgy egyáltalán honnan is gyökerezik ez a kérdés.
Tedd a szívedre a kezed!
Legyünk őszinték magunkhoz,
tegyük a szívünkre a kezünket
és nézzük a költemény borús oldalát.
Hogy sikerült ilyen szomorú,
enervált Himnuszt alkotni Kölcseynek?
A magyar néplélek eléggé viharvert volt az 1800-as évek elejére. Ugye Mátyás meghalt, oda lett az igazság, no meg az a 150 év török időszak.
„Vár állott, most kőhalom, kedv s öröm röpkedtek, halálhörgés, siralom…”
– írja a költő is.
Kölcsey maga:
• Kölcsey Ferenc még gyermekként elveszti apját, anyját, de még a fél szeme világát is.
• Felnőttként egyedül és elbújva élt birtokán.
• Depressziós volt és búskomor.
Nos ebben a lelkiállapotban írja meg a Magyar nép zivataros századainak lenyomatát, a Himnuszt.
Kölcsey után:
• 1848-49-ben történt, ami történt.
• 1850-től a Hymnus lesz a nemzet érzelmét legjobban kifejező népéneke.
„Bal sors akit régen tép” – Tehát ez a ’szegény én’ mintázat volt a szabadságharc után az általános lelki beállítottság.
„Szánd meg Isten a magyart” – És tulajdonképpen ezzel bele is csúsztunk az áldozati szerepbe.
tudtad?
Amikor egy külföldinek lejátszák a magyar himnuszt, a legtöbben egy gyászindulóra, vagy valami depressziós rendkívűl szomorú
és letargikus siratódalra tippelnek!
Általánosan elmondhatjuk, hogy minden nemzet himnusza egyfajta önszuggesztió, egy hipnózis, egy révülés,
de talán a mai digitális világban
úgy is hívhatnánk ezt, hogy programozás.
Bárhogy is nevezzük tény az, hogy minden kezdéskor (pl. iskolakezdés), ünnepek alkalmával és minden nyereség után kötelező a Himnusz éneklése, más szóval mantrája vagyis imádkozása. Ezekben a lelki állapotokban nagyon fogékonyak vagyunk. És itt jön a fő kérdés, hogy egy ilyen pozitív lelki állapotban mire akarjuk programozni a tudatalattinkat? Rabok legyünk vagy szabadok? Vesztesek legyünk vagy győztesek? Ez a kérdés.
Mit gondolsz a mai magyar valóságról? A szorongó lelki állapotú emberek, a depressziós fiataljaink és nyúzott felnőttjeink mennyire érzik magukat győztesnek? És mindez hogyan hat a magyar társadalom egészére? Győztesek vagyunk?
Megvan az az érzés amikor csinálod, de nem megy, vagy amikor mégis megy valahogy de mindig keresztbe tesznek, valaki csak azért is negatívan szól bele a dolgodba, csak úgy belekotnyeleskedik a hülyeségével? Szóval megvan ez az érzés?
Ha eddig nem voltál egy „feketeöves Himnusz-guru” vagy „kínai nindzsa”, akkor eddig nem tudtad miért van ez, de most már tudod, hogy gyerekkorunk óta a „bal sors” mantrát hallgattatják velünk – óvodásként a füledbe súgják, iskolásként beléd verik a dicső szavakat. Felnőttként pedig, ha tetszik, ha nem, szilveszter éjjelén felcsendül az ének. Nincs kibúvás. Ugyanis, ha véletlen nem tetszene, akkor tuti „nem vagy igaz magyar” – mondanák. Hmmm … Bal sors … Eleve elrendelt sors lenne ez? Bal sorsa vagyunk ítéltetve?
Vesztesek vagyunk vagy győztesek?
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ó bárcsak…
Lábam alatt roppan a hó, a hold fénye beragyogja a tiszta égboltot … lassan lépkedünk. A távolban gyerekek szánkóznak a kis dombon s az egyik anyuka épp egy frissensült kürtöskalácsot hoz a térre. Ide érezni az illatát. Karácsonyi zene hangja szűrődik ki a szomszédos ház ablakából. Ajtó nyílik és a kis kuckó megmutatja magát. Meghitt, örömteli hangulat árad felénk, az asztalon vár minket a ropogós mézeskalács és engem a fahéjas, szegfűszeges forralt bor. Hazaértünk.
Összeköt bennünket a múltunk, s összetart minket a jelenünk.
Lezárjuk az évet, és megnyitunk egy új, szép esztendőt.
új himnuszt!
Igen! Amondó vagyok, hogy írjunk, válasszunk egy új himnuszt!
Akkor, ott és abban az életérzésben, azaz egy jó 150 évvel ezelőtt meg volt a helye és szerepe a régi himnuszunknak. De az idő azóta eltelt.
A költő maga mondja: „Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?”
Miért siratnánk a múltat, ha a jelenben is élhetünk?
Régi valóság helyett új kezdetet!
Írjuk meg közösen az Új Himnuszt!
Vitassuk meg melyik a legalkalmasabb, hogy a magyar dicsőséget, leleményességet és furfangot megjelenítse! Milyen szöveg és zene fejezi ki leginkább az életigenlést?
De mégis hogyan kerül
Köröndi Máté
ebbe a képbe?
Hadd kezdjem 1848-1849-nél a történetet. Ugyanis akkor született az első felelős kormányunk, s váltak láthatóvá a hősök, akiket ma is ünneplünk. Ki ne ismerné az „aradi 13”-at, és ki ne emlékezne meg róluk minden évben. Sokan idézik az „aradi 13” közül Nagysándor József szavait is:
„De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni,
ha semmit sem tettem volna az életemben!”
Ez a mondat nekem nem csak a tartalma miatt fontos,
hanem családi érintettség okán is. Ugyanis Nagysándor József
a rokonom Nagysándor Imre kalocsai érsekorvos révén.
Az anyatejjel szívtam magamba a magyar szabadságot és a kor szellemiségét. Életem során megannyi családi történet és hősök sora várt az esti beszélgetéseknél. Büszkén viseltem a kokárdát, és a szívembe véstem a hazaszeretet.
Viszont kamaszként egyszer az elmúlásra gondoltam és arra, hogy mi lett volna, ha Nagysándor József még velünk lenne leszármazottaiban. Hirtelen a nagy ünneplésben egyedül lettem. És aztán rendre egyedül lettem az októberekben, majd a márciusokban is. Ezekben a csendekben elgondolkodtam …
Bal sors akit régen tép …bal sors akit régen tép … bal sors …
bal sors… bal … node álljunk csak meg!
Köröndi Máté katasztrófavédelmi mérnök
„Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Sok mindennel egyetértek, de mit tudunk tenni, hogy a sokak által „gyászindulónak” titulált életérzés egy pozitív, dinamikus, életigenlő erőt kapjon?
Ó igen, bizony katasztrófavédelmi mérnök vagyok. És nekem aztán elhiheted, ami most itt megy, az már több mint KATASZTRÓFA!
Egy kis meglepetés tavaszra!
Node: A tervek szerint tavaszra jópáran leszünk, és ha már Nagysándor Józsefről is szó esett, akkor arra gondoltam, hogy elárulom miért is lett Sándor Józsefből Nagysándor József. Körülbelül ezt 5-en ha tudják az országban. Szóval tavasszal megosztom veletek ezt a titkot is.
Ej, ráérünk arra még Pali?
Csatlakozni mindig lehet, csak hát miért maradnál le a legizgalmasabb részekről. „későn jövőknek csontokat” szól a mondás. Ha van ötleted, javaslatod, megírnád véleményed, vagy csak érdekel mi lesz a vége, milyen fejlemények vannak “új Himnuszt!” ügyben, akkor jelentkezz most!
Egyszerű le és feliratkozás! Regisztrálj!
Iratkozz fel!
Ha időközben nem érdekelne tovább, majd leiratkozol és kilépsz a csoportból.
Politikamentes övezet!
És sajnos manapság erről a kötelező körökről sem feledkezhetünk meg.
Kérem a (tisztelt?) politikusokat, hogy erről a témáról ne nyilvánítsanak véleményt, hagyják meg politikamentes övezetnek a kérdéskört, saját pecsenyéjüket máshol sütögessék, kívülről vagy belülről érkező ártó szándékukat mellőzzék, megélhetésüket más nemes célok felkarolásával biztosítsák.
Tiszta beszéd!
Legyél ennek a kezdeményezésnek a részese !
Szeretnék összefogni legalább 300.000 magyar embert, aki szeretne Új Himnuszt.
Kérlek neveddel támogasd az ügyünket és iratkozz fel !